"zselatin" címke archívuma
Gâteau Paris-Brest
Írta: baba_ |2010. febr. 24. 3:45
Na már megint azt sem tudom, hol áll a fejem. Ez már kezd kóros lenni nálam. Pedig igazából most nincs semmi hajtás vagy különleges esemény. Egyszerűen csak szét vagyok esve. Ideje lenne már összeszedni magam.
Szóval. Eddig még sosem készítettem égetett tésztát, és meg voltam róla győződve, hogy az valami félelmetes dolog.
Viszont. Azt is tudtam már nagyon-nagyon régóta, hogy én ilyet fogok Á. barátnőmnek sütni a születésnapjára. Ha törik, ha szakad. Merthogy Á. barátnőm nagy bringás. Elég, ha mutatsz neki egy képet egy bringás pasiról, és lélekben már nincs is veled. Főleg ha a vádli is jól látszik ;) Meg persze ő sincs meg két kerék nélkül. Így hát egy biciklisnek biciklis torta dukál, világos, nem? Ezt a desszertet egy francia cukrász. M. Ruffel alkotta meg a Paris-Brest körverseny tiszteletére, és eredetileg a tésztának úgy kellene kinéznie, mint a kerékpárbelső. Lesz ez még jobb is :) Ja, és az égett tészta tényleg nem nagy wasistdas. (Pedig még anyuval is konzultáltam előtte.)
Hozzávalók
az égetett tésztához:
1,25 dl víz - 30 g vaj - 1 késhegynyi só - 100 g liszt, 2-3 tojás
a krémhez:
3 lapzselitan - 60 g cukor - 20 g étkezési keményítő - 2 tojássárgája - 2,5 dl tej - 6 g instant kávé - 2,5 dl tejszín (opcionális: 1 habfixáló, 1 csomag vaníliás cukor)
a díszítéshez:
1 ek sárgabaracklekvár - étcsokoládé - 2-3 ek tejszín - vágott mandula
Az égetett tésztához egy lábosban, folyamatosan kevergetve felforraljuk a vizet a vajjal és a sóval. A forrásban lévő keverékbe egy adagban beleszórjuk az átszitált lisztet és jól összekeverjük. Erőteljesen kavarjuk, míg cipóformán el nem válik az edény falától, és fehér hártya nem keletkezik a lábos alján. Anyu szerint ez a kritikus rész, ezt nem szabad elsietni.
A tésztát áttesszük egy keverőtálba, és kissé hűlni hagyjuk. Hozzáadunk 1 tojást, és alaposan eldolgozzuk, majd a következőt is. Nem feltétlenül van szükség a harmadik tojásra, annyi kell, amennyit még fel képes venni a tészta, úgyis látni fogjuk. A lényeg, hogy mindig jól keverjük el.
A masszát áttesszük egy habzsákba vagy nyomócsőbe, és egy liszttel megszórt sütőlapra/tepsire nyomjuk a tésztát úgy, hogy először rajzolunk egy kört, majd bele vagy köré még egyet, és a kettő közé, a tetejére egy harmadikat. Nem hittem volna, de ez a 10 dgk liszt bőven elég egy nagy tortához. Sőt, az én verzióm nem is lett olyan szép, mert nem bíztam eléggé, és egész a tepsi szélén kezdtem el rajzolni, de tényleg nagyon megnő, és a szélek egy kicsit összenyomódtak.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt aranysárgára sütjük, majd rácsra rakjuk kihűlni, és vízszintesen félbevágjuk.
A krémhez a zselatint beáztatjuk hideg vízbe. A cukor felét és az étkezési keményítőt egy tálba szórjuk, a tojássárgákkal és 2-3 ek tejjel alaposan kikeverjük. A maradék tejet és cukrot a kávéval felforraljuk. Lassan belecsorgatjuk a keményítős tejet, majd kis lángon, erősen keverve épphogy sűrűsödésig főzzük. Hagyjuk kihűlni. Az alaposan kinyomkodott és fellangyosított zselatint belekeverjük. A tejszínt kemény habbá verjük (én habfixálóval és vaníliás cukorral, biztos ami fix). és mikor kötni kezd a zselatin, lazán összedolgozzuk a krémmel, majd habzsákba töltjük, és nagy rózsákat nyomunk a fánkgyűrű alsó részére. A felső részt megkenjük felforrósított lekvárral, és az olvasztott étcsokit rácsorgatjuk. Megszórjuk (pirított) szeletelt mandulával.
Nagyon de nagyon finom. Tényleg. És sokkal kevésbé macerás, mint ahogy hangzik. Még én is meg tudtam csinálni. Bocsánat a fényképért, nem nagyon volt időm fotózgatni, épphogy elkészült a torta, mielőtt barátnőm hazaért. De van, aki sokkal profibban csinálja, érdemes megnézni (fázisfotók is meg minden...)
A világ 100 legjobb receptje: Sütemények c. könyv alapján
Mai zene mindenkinek: Godsmack - Awake. Official video helyett koncertfelvétel. Hangerőt maximumra!
Kategóriák:
sütemény
|
Címkék:
baracklekvar
,
cukor
,
etcsoki
,
kave
,
kemenyito
,
liszt
,
mandula
,
tejszin
,
tojas
,
vaj
,
zselatin
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »
Málnával töltött alma
Írta: baba_ |2009. ápr. 11. 22:05
Nem is tudom, egyáltalán receptnek nevezhető-e ez a desszert, mindenesetre ezzel kívánok mindenkinek kellemes ünnepeket :) Amúgy még a Julianna-napi ebédhez készült, nem kapkodtam el a dolgot ;) Ajánlott bármikor, mikor egy nagy étkezés után valami kellemesen savanykásat kíván az ember, de ezt gondolom mondani sem kell. Fagyasztott málnát használtam hozzá, de jó lehet más piros gyümölccsel, és persze frissel is.
Személyenként 1 db közepes nagyságú, savanykás almát meghámozok, félbevágok és kimagozok, majd annyi citromos-cukros (s aki teheti, fahéjas) vízben, amennyi ellepi, félkeményre főzöm és egy tálra rakom. (A vizet elteszem, és később megiszom). A kiolvadt málnát lecsöpögtetem, a gyümölcsöt elosztom az almákba, a levet a zselatin (vagy tortabevonó) csomagolása alapján megfőzöm, leöntöm vele a gyümölcsöket, és dermedésig hűtőbe teszem. Ennyi :)
Kategóriák:
édes semmiség
|
Címkék:
alma
,
citrom
,
cukor
,
fahej
,
malna
,
zselatin
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 2 komment érkezett »
Karácsonyi receptverseny - Töltött haltekercs
Írta: baba_ |2008. dec. 13. 21:22
Nos, akkor ez lenne az első receptem a menüsorban nemisbéka karácsonyi versenyére. Egész hétvégén nem mer(t)em megnyitni az RSS-olvasóm, nehogy meglássam, mit alkottak a többiek, mert könnyen inamba száll a bátorságom. :( (Itt jegyezném meg halkan és tiszteletteljesen, hogy bár "a szavak végén az ú,ű mindig hosszú", azért a menü szó a kevés kivétel közt van, lásd még kapu, satu, etc. ;) )
Ez a hal tulajdonképpen főételnek is megteszi, ha alkalmas időpillanatban megmelegítjük, de nekem szimpatikusabb volt, hogy hideg előételként is lehet tálalni. Merészet húztam ám, mert két régi ellenségemet, a halat és a spenótot házasították össze a receptben. Na nem mondom, hogy ezen túl csakis ezen fogok élni, de néha biztos meglátogatják majd az asztalom így együtt. Annál is inkább, mert Apu újrázást kért, szóval innen is csókoltatom Hargitai Györgyöt ;)
Hozzávalók:
10 dkg vaj - 5 csapott ek liszt - 2.5 dl tej - 1 mokkáskanál só - őrölt bors - szerecsendió - fehér bors - 1 kiskanál konyak - fél citrom leve - 2 tojás - 2 dl tejszín - fél-fél piros és sárga színű paprika - fél csokor petrezselyem - 2-3 ek kimagozott fekete olajbogyó - 25 dkg fagyasztott spenótpüré - 3 dkg zselatin - 8 szelet szálkamentes, egyenként kb. 10 dekás tengeri halfilé
Elkészítés:
Megcsináljuk a tölteléket: a lisztet megfuttatjuk a vajon (ne piruljon!), majd a forrásban lévő tejjel felöntjük. Kevergetve mártássá sűrítjük. Akkor jó, ha az edény falától elválik. Megsózzuk, megborsozzuk, csipet szerecsendióval fűszerezzük. Amikor kihűlt, konyakkal és egy kevés citromlével ízesítjük, a tojásokat és a tejszínt beledolgozzuk.
A paprikákat, miután magházukat kimetszettük, nagyon apró kockákra vágjuk, majd a piros húsút tiszta konyharuhába kötve kicsavarjuk, nehogy a leve beszínezze a tölteléket. Mindkét paprikát a mártáshoz adjuk. A petrezselymet felaprítjuk, majd az előbbihez hasonló módon kifacsarjuk, és a darabolt olajbogyóval a besamelhez adjuk. Bevallom böcsülettel, én az olajbogyóról egy az egyben elfeledkeztem. :(
Ezalatt felengedjük a spenótot, és a szegény konyharuhában ennek a levét is kinyomkodjuk. Négy celofándarabot kiterítünk, behintjük sóval, borssal, zselatinporral, és citromlevet csepegtetünk rájuk. 2-2 halfilét fektetünk a celofánra, (paranoid egyedek huszadjára is ellenőrizhetik, van-e benne szálka - van) oly módon, hogy nagy téglalapot kapjunk, vagyis az egyiknek a vékonyodó felét illesztjük a vastagodóhoz. Ha nem illeszkednek pontosan, akkor megfaragjuk, és a leeső halhúst darálva a töltelékhez keverjük.
A halat megsózzuk-borsozzuk-citromlevezzük-zselatinporozzuk újfent, és vizes kanállal rásimítjuk a spenótot, majd erre egyenletesen vastag rétegben a színes tölteléket, majd a halat feltekerjük. Ez mehet bejgli módjára, vagy a két szélét befelé tekerve, úgy mint a pálmalevél nevű sütinél, vagy mint a stollen, vagy ahogy akarjuk. A celofán végeit elkötjük, és vízzel félig telt tepsibe rakjuk. Alufóliával letakarva, előmelegített sütőben közepes lánggal 30-35 percig pároljuk. Utána tiszta tepsibe átszedjük, az edényt, amiben készült - a főzővíz leöntése után - rátesszük, majd arra még egy 2-3 liter vízzel teli lábost állítunk. Addig préseljük így, míg ki nem hűl, máskülönben nem lesz tömör, szelhető. Legalább egy nappal előre elkészíthető, szépen felszeletelve salátával vagy pikáns tartárral finom előétel.
A Magyar Konyha 1997/10. számának receptje alapján.
Kategóriák:
halak&herkentyűk
|
Címkék:
citromle
,
hal
,
konyak
,
liszt
,
olajbogyo
,
paprika
,
petrezselyem
,
spenot
,
tej
,
tejszin
,
tojas
,
vaj
,
zselatin
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 2 komment érkezett »
Mit érdemel az, akinek sikerült az államvizsgája és a forgalmi vizsgája? Málnás túrótortát!...
Írta: baba_ |2008. jún. 21. 21:42
... gondoltam én, és el is készítettem magamnak. Azon kivételes és ritka alkalmak egyike, mikor kívánalmaim egybeestek kiccsaládom kívánalmaival. No igen. Június 10-én, kedden volt a második államvizsgám, utána hétfőn pedig számot kellett adnom autóvezetői képességeimről. Mindkét akadályt megugrottam :D Az államvizsga eredményét és kiccsaládom ezzel kapcsolatosan hangot kapott véleményét ismét hagyjuk... ez van :S Nem lesz ötös a vége, hiába jók a hajrá részeredményei, mert különféle nyavalya szigorlatok meg ilyesmik is beleszólnak. Szerencsére a jogosítvánnyal valamennyire javítottam a helyzetemen. Meg a tortával ;)
Sajnos nem tudok piskótát sütni. Elvben tudom, hogy kell, de gyakrolatban sose ment, mindig összeesett stb. Anyám se tud piskótát sütni. Se a régi sütőnkkel, se a mostanival. Nagynéném sütött, míg élt, nagyon finom piskótákat, meg Keresztanyu, de mióta új sütője van, már neki se megy. Nem nagyon értem én ezt. Ezért évek óta egy jól bevált vizespiskóta receptet használunk itthon, valami Tina vagy Kiskegyed, szóval ilyesmi újságból van.
A piskóta:
20 dkg liszt - 25 dkg cukor (mi csak 20 dkg-ot szoktunk) - 4 tojás -1 cs sütőpor - 4 ek forróvíz
Kategóriák:
sütemény
|
Címkék:
cukor
,
lekvar
,
liszt
,
malna
,
tejfol
,
tejszinhab
,
tojas
,
turo
,
zselatin
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »
VKF! VI. forduló - Crostata di pere e noci (Körtés-diós lepény)
Írta: baba_ |2007. júl. 1. 12:21
No hát akkor... igazából nem tudom, ez mennyire felel meg a versenykiírásnak, hiszen nem olyan (vagy nem annyira) ellentetétes ízvilágot képviselnek az összetevők, mint amilyenre talán gondolni kellett/illett volna. Ha nem jó, legfeljebb nem veszik bele. Vészmegoldásként szültett, ugyanis amiket erdetileg terveztem, azokhoz nem kaptam meg a megfelelő hozzávalókat (így utólag visszagondolva, nem is tudom, miért csak a süti-vonalon tudtam ezt a fordulót elképzelni). A feladat kihirdetése után egyből arra gondoltam, hogy én amarettot fogok sütni. Édes-keserű, tökéletes párosítás. Nem is volt ezzel semmi gond, közben az új szerzeményeimben még rengeteg ötletet is találtam arra, mivel lehet, illetve mit lehet az amorettóval készíteni még. De. De mikor elkezdtem volna összegyűjteni a hozzávalókat, jelesül a sárgabarackmagot, sehol se találtam. Valószínűleg én vagyok az ügyetlen. Coopban nem volt, zöldségesnél nem volt, egyéb boltokban a mammáknál nem kaptam... még jó, hogy találtam egy B-tervet, vagyis körtés-zenzeros krémmel töltött süteményt. Szép-szép, de Toszkána közepén nem kapni friss zenzerot már egyenesen az életképtelenség határát súrolja. Hát én nem kaptam. Nem baj, nem adjuk fel, jön a C-terv, biztonsági megoldás, meggyes-csokis torta öcsém szülinapjára, ha már úgyis eljött meglátogatni. Az, hogy meggyet eddig csak lekvár formájában láttam itt, nem nagyon ijesztett meg, gondoltam, ha frisset nem is, de befőttet már csak tudok venni. Vajon mi történt? Itt van mellettünk egy IperCoop, piac is van, és sosem tudok semmit megtalálni, ami nekem kell.... új helyre kell költözzek :D Ígyhát maradt, illetve előlépett VKF-essé szegény elhanyagolt Crostata di pere e noci.
Tulajdonképpen páros munka volt, öcsém pucolta nekem hozzá a diót és hallgatta a nyafogásom, mikor a zselatin nem akart jó lenni. A benne felhasznált amoretto boltban vett, nem olyan rossz, de nekem túl édes és túl felfújt, jó lenne egyszer tényleg saját magamnak elkészíteni. Bár a dió és a körte talán nincsennek olyan távol egymástól az ízskálán, szerintem jól kiegészítik egymást, ezért is mertem bevállalni erre a fordulóra. Majd kiderül, tévedtem-e. A recept a Scuola di Cucina 4 - dolci, creme e gelati című könyvből van. A tésztához a mennyiségek eredetileg 6-8 személyre vannak, én ezeknél egyötöddel kevesebbet használtam fel a hozzávalókból, így is teli lett egy 23-as tortaforma, és még maradt is ki egy szép nagy darab tészta, amit megkentem narancslekvárral, megszórtam a kimaradt mazsolával és úgy sütöttem meg. A töltelék meg tulajdonképpen "érzésre" ment bele, nem biztos, hogy elég 3 körte, ami az eredetiben van, mi is pl. apró körtét vettünk, sokkal szimpatikusabb volt, mint a nagy. A diót-mazsolát is csak szemre mértük ki. A mazsolát én keserűlikőrbe áztattam. Mindenestre az eredeti mennyiségeket adom meg. Öcsém hiányolta belőle a jóféle házi sárgabaracklekvárt :)
VKF! VI. - Körtés-diós lepény
Hozzávalók
A tésztához 6-8 személyre (pasta frolla):
500 g liszt
250 g puha vaj
200-250 g cukor ( a 200 bőven elég szerintem, de ízlések..)
3 tojás
csipet só
(1 citrom reszelt héja, opcionális, nálam játszott)
A töltelékhez (6 személyre):
3 körte
20 fél dióbél
50 g cukor
30 g mazsola
1 csomag zselatin
néhány amaretto
kevés vaj, liszt
tetszés szerinti likőr
Elkészítés:
A tésztának valót csak szimplán összegyúrjuk, jó állagú, jól formázható dolgot kapunk. Lisztes deszkán kinyújtjuk akkorára, hogy egy kicsit túlnyúljon a tortaformán, ha rátesszük, feltekerjük a sodrófára, kibéleljük vele a kilisztezett-kivajazott formát, ami a széléről leesik, azt rakjuk félre későbbre, majd még lehet vele játszani. A mazsolát már előtte báztathatjuk a likőrbe, hogy jól átvegye az ízét. A körtét megmossuk, meghámozzuk, cikkekre vágjuk, és telirakjuk vele a tortaforma alját. Rászórjuk a durvára vágott diót és a mazsolát és a pár darab összetört amarettot. meghintjük cukorral. Tegyük a 180 fokra állított sütőbe kb. negyven percre (én harmincnál már kiszedtem, de az én sütőm előtte is használatban volt, vagyis már jól át volt melegedve, máskor lehet hogy kell az a 40). Közben készítsük el a zselatint, amivel meglocsoljuk a lepényt, mikor kiszedtük a sütőből. Ha a zselatin megdermedt, lehet tálalni.
Kategóriák:
olasz
,
sütemény
,
VKF
|
Címkék:
amoretti
,
dio
,
korte
,
likor
,
mazsola
,
zselatin
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 4 komment érkezett »