"mogyoro" címke archívuma
Trüffel
Írta: baba_ |2010. febr. 3. 10:59
Csak így, semmi fakszni. Különben mikulásra készült... valóban jó régen volt. Hát, körülbelül ennyi időm van blogolni, és a lustaság is nagy úr :) Meg különben is, mindig van mit csinálni. Decemberben például a feje tetején állt minden. Viki karácsonyi VKF-jére eredetileg mákos-aszalt áfonyás habcsókot akartam készíteni. De nem, nem, nem és nem ment. Felvásároltam a környék boltjainak teljes tojáskészletét, de hiábavaló volt minden. Szétfolyt, ragadt, túlsült, nem verődött fel a hab, minden de minden előjött, ami habcsókkészítésnél hibaként előjöhet Murphy álmoskönyve szerint. Pedig amúgy tudok habcsókot készíteni, cserkészbecsszó.
A bevásárlásaim is rendre félrecsúsztak, dolgoztam mint a... mókus, közben szepyke last minute mézeseit sütöttem (éjjel 11-kor) munkahelyi ajándéknak, készültem nbk versenyére, részt akartam venni a gasztrotipp színes kiírásán, ja és még megrendeztem egy karácsonyi ajándékozós-vacsorázós estét is teljes háromfogásos menüvel (oké, nem mártírkodok, azt én forszíroztam :D), persze a kötelező kocsmaköröket sem lehetett kihagyni, szóval teljes volt a káosz. Hálistennek. Meg dekupázsoltam is. ;) Tiszta haszon, hogy nincs senkim, ebbe a programba már nem fért volna bele sehogysem :D Óh, és Párizst még meg sem említettem (azt talán majd később).
Szóval a trüffel. Meg a mikulás. Meg a csomag. Mert megérdemlik. Mert olyan barátaim vannak, akik megeszik, akármit rakok eléjük. Az olyat is, amit nem kóstoltam. Még azt is, amit öcsém úgy aposztrofál, hogy "az ördög műve". Mint a céklaleves, a spenótos-túrós lasagne, vagy a sütőtökkrémes süti. Meg kölcsönadják a szuper fotómasinájukat. Cserébe néha adok nekik gesztenyével töltött pulykát, csokis zabaglionét, vagy nutellás csigát. Na erről majd később. Megjegyz.: még hogy a férfiakat a gyomruknál fogva lehet megfogni... piha! Bezzeg Á. barátnőmnek minden jó, csak szotyola legyen :D
Még mindig a trüffel. Tulajdonképpen nem is recept. Meg éltemben az első. És nem is lett szép, mert lyukacsos (azóta megtudtam, miért - mi a francnak elolvasni előtte bármilyen útmutatót, mikor nekem megy magától is? ;) ). De legalább tudom, hogy a tenger gyümölcseit formázó belga pralinét nem kaptam hiába. Mert ha nem is látszik, ezek kérem csokikagylók és tengeri csikók ;) Vagy olyasmi.
Az alapot Cintia küldte a Konyhalistára, de én alakítottam rajta. Kénytelen voltam, mert megint vakon vásároltam, 30%-os tejszín helyett 20%-ost vettem. Például. Ezért a jó tanácsra hallgatva tettem bele egy picit több vajat. Jó lett, bár nem tökéletes. De van időm kikísérletezni a hibátlant, ugyebár. Csak az a fránya fogyókúra ne lenne :D Amúgy mintha hatna o.O De lehet, ez csak az önszuggerálás hatása.

125 g 70%-os étcsokit (Lidlből, szerintem nincs mellékíze) összetörök, és felolvasztok 40 ml tejszínnel, ~ 3 dkg vajjal. Egész mogyorókat és mandulákat teszek a pralinéforma aljába, és belekanalazom-rásimítom a csokimasszát, majd megy be a hűtőbe. Tényleg csak ennyi. Ja, és egész sok lett belőle. Egyébiránt a trüffelszakirodalom kvintesszenciája például Okostojásnál.
Hm, zene... a héten olyan latin hangulatom volt (igen, Angra - de ez senkinek nem fog mondani semmit :D), szóval. Akkor legyen az egyik örök kedvenc Carmen. Csavarva rajta: Horgas Eszter és Al di Meola közös munkája. Nem tudom, ki volt, de nagyon nagy cuppanóst adott a homlokára annak a Múzsa, aki kitalálta, hogy együtt dolgozzanak. Szerintem, bár én tényleg nem értek a zenéhez, becsszó.
Kategóriák:
szöveg_szöveg
,
édes semmiség
|
Címkék:
etcsoki
,
mandula
,
mogyoro
,
vaj
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »
Karácsonyi receptverseny - Csokoládés zabaglione karamellizált mandulával és mogyoróval
Írta: baba_ |2009. dec. 6. 20:16
Jó-jó, talán nem az a tipikusan-tipikus zabaglione-verzió, de a fizikusoknak komoly fejtörést okozna az a sebesség, amivel a fiúk eltüntették a tesztverziót... Akkor egyszer voltam benne biztos, hogy nem csak udvariaskodnak :D
Továbbá nagyon könnyű, és maximum fél óra alatt kész van. Karácsonyi desszertnek ideális.
Hozzávalók:
5 tojássárgája
8 evőkanál cukor + 3 a karamellnek
8 ek édes fehérbor (nálam 2008-as sárga muskotály innen Csókakőről)
2 dl habtejszín
1 cs habfixáló
édes babapiskóta (savoiardi)
10-12 dkg egész mandula és mogyoró vegyesen
8 dkg étcsokoládé
Feltesszük a vizet a vízgőznek. Lényeges, hogy a vizet nem sokkal forrpont alatt tartsuk, mert ha felforr, összerántja a habot.
A tejszínhabot a habfixálóval felverjük nem túl kemény habbá. A tojássárgákat a cukorral elkezdjük habosra verni. Nem kötelező ennyit adni hozzá, aki kevésbé édesen szereti, tegyen bele kevesebb cukrot. Kanalanként adjuk hozzá a bort, míg mindet fel nem veszi. Átteszük a gőz fölé, és ott verjük addig, míg nagyon könnyű és habos nem lesz.
Lehúzzuk a tűzről, egy másik lábosban a gőz fölött megolvasztunk 8 evőkanálnyi étcsokoládét (kb. 8 dkg). Belekeverjük a tojáshabba, majd a tejszínhabot is beleforgatjuk. Ha nem tennénk bele a tejszínt, a tojáshab önmagában nagyon hamar összeesne. De ha önmagában melegen szervírozzuk, ahogy álalában szokás, nem kell ilyen úri huncutság.
Egy serpenyőbe beledobjuk a cukorral együtt a magvakat, és addig keverjük, míg nem karamellizálódik.
A zabaglione mellé is adhatjuk a babapiskótával együtt kísérőnek, vagy belekeverjük a habba.
Továbbá megdöntöttem az egy bekezdésben maximálisan előforduló "hab" szó világrekordját.
A Cucina Moderna 2007 decemberi számának receptje alapján.

Kategóriák:
olasz
,
édes semmiség
|
Címkék:
cukor
,
etcsoki
,
feherbor
,
mandula
,
mogyoro
,
tejszinhab
,
tojassargaja
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 2 komment érkezett »
VKF! XXIII - Müzliszelet
Írta: baba_ |2009. febr. 28. 21:47
Ennél ideálisabbat nekem most ki sem találhattak volna a VKF!-re. Gyorsan kész van, és nem igényel sokat az embertől, hála a magasságos égnek. Persze nem én lettem volna, ha tényleg minden flottul megy, ádehogy.
Hozzávalók:
175 g sótlan vaj - 140 g méz - 180 g barna cukor (a recept 250 g-ot ír, de szerintem így is épp elég édes) - 350 g zabpehely - 1.5 teáskanál őrölt fahéj (nekem kardamom) - 300 g durvára vágott vegyes magvak és szárított gyümölcsök (nálam: dió, mogyoró, mandula, mazsola, aszalt szilva és sárgabarack, kesudió, mogyoró, szezámmag)
Elkészítés:
A sütőt melegítsük elő 190 fokra. A vajat és a mézet olvasszuk fel, majd keverjük bele a cukrot. Kis lángon, kavargatva főzzük addig, míg karamellmártásra nem kezd hasonlítani (cirka 7 perc). Dolgozzuk bele a többi hozzávalót. Egy kb. 25 cm-es kis tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Meleg kanállal simítsuk bele a keveréket. Tegyük a sütőbe, míg a széle barnulni nem kezd (15 perc), vagy feledkezzünk meg róla, és vegyük ki egész barnán, ld. a mellékelt ábrát. Vegyük ki a tepsiből, hagyjuk egy kicsit hűlni, majd fejtsük le róla a sütőpapírt. Vagy feledkezzünk meg róla, és egy órával később vizes kézzel tapicskálva kapirgáljuk le, ld. a mellékelt ábrát. Szeleteljük és etessük meg a gyerekkel.
Így ötödik nekifutásra csak beleírom végre, hogy a BBC Good Food - 101 csípős és fűszeres étel c. könyv receptje alapján.
Kategóriák:
VKF
,
édes semmiség
|
Címkék:
barack
,
cukor
,
dio
,
kesudio
,
mandula
,
mazsola
,
mez
,
mogyoro
,
szezammag
,
szilva
,
vaj
,
zabpehely
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 3 komment érkezett »
Gyömbéres sült tofu - VKF! XVII.
Írta: baba_ |2008. júl. 21. 22:55
Kategóriák:
VKF
,
saláták
,
kelet
,
vegetáriánus
|
Címkék:
bazsalikom
,
chili
,
cukor
,
fokhagyma
,
gyomber
,
hagyma
,
koriander
,
kurkuma
,
menta
,
mogyoro
,
szojaszosz
,
tofu
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »





