Legutóbbi kommentek

Kategóriák

Címkék

ajandek (1) | alma (4) | amoretti (3) | ana (1) | angyalka (1) | anizs (1) | aprosutemeny (1) | aszalt paradicsom (1) | bab (1) | babapiskota (1) | baberlevel (4) | bacon (2) | balzsamecet (1) | banan (1) | barack (2) | baracklekvar (3) | batorsag (1) | bazsalikom (6) | blo (3) | blogtorna (8) | borecet (1) | bors (11) | Bounty Sea Taverna (2) | brodo alaple (1) | brokkoli (3) | burgonya (7) | cajun fuszerkeverek (1) | cannelloni (2) | cekla (1) | chili (6) | citrom (7) | citromle (4) | crouton (1) | cukkini (2) | cukor (30) | curry (5) | cseresznye (2) | cserke (1) | csicsoka (1) | csirkemell (4) | csoki (1) | daralt hus (1) | datolya (2) | dio (9) | dió (1) | donto (1) | ecet (2) | eheto viragok (1) | eleszto (11) | etcsoki (5) | etterem (2) | fahej (9) | feherbor (3) | feherbors (3) | fehérbors (1) | fehercsoki (2) | fenyomag (1) | filmesjatek (1) | fokhagyma (11) | garnela (3) | gbt (1) | gnocchi (1) | gomba (3) | gorgonzola (2) | gozonfott (1) | grill (3) | gyomber (6) | gyujtoposzt (2) | hagyma (15) | háj (1) | hal (4) | halpiac (1) | hus (2) | husleves (4) | irodalom (1) | jatek (8) | joghurt (6) | juhsajt (1) | kakao (9) | kakukkfu (1) | kampany (1) | kandirozott narancs (3) | kapor (1) | kapri (1) | karacsony (4) | kardamom (1) | kave (2) | kemenyito (3) | kenyer (4) | kesudio (1) | ketchup (1) | kokusz (3) | kolbasz (2) | konyak (2) | koriander (3) | korte (1) | kremsajt (1) | kukorica (2) | kukoricaliszt (1) | kurkuma (2) | lekvar (2) | lencse (1) | leveles teszta (1) | likor (2) | liszt (40) | macicsalad (4) | majoranna (1) | mak (2) | malna (2) | mandula (6) | margarin (5) | marvanysajt (2) | mascarpone (3) | mazsola (6) | menta (3) | mez (8) | minimalsutik (2) | mogyoro (4) | mozzarella (2) | muffin (1) | munka (1) | mustar (5) | mustarmag (1) | narancs (3) | narancsviragviz (1) | nyafogas (5) | nyaralas (1) | olaj (1) | olajbogyo (5) | olajbogyó (1) | olasz (2) | olivaolaj (10) | onmegtartoztatas (1) | oranzsat (1) | oregano (2) | oregánó (1) | orosz (1) | oszinteseg (1) | padlizsan (2) | palinka (1) | pancetta (1) | paprika (8) | paradicsom (7) | paradicsomszosz (2) | parmezan (5) | penne (1) | pesto (2) | petrezselyem (2) | pisztacia (1) | pizza (1) | porcukor (7) | porehagyma (1) | prosciutto (1) | pudingpor (1) | pulyka (3) | reszelt citromhej (1) | reszelt narancshej (1) | retek (1) | ricotta (2) | rozmaring (1) | rozs (1) | rucola (2) | rum (1) | sablon (1) | safrany (2) | sajt (8) | salata (1) | sargaborso (1) | sargarepa (3) | sherry (1) | so (6) | sonka (1) | sopszka (2) | spenot (1) | szalonna (1) | szaritott gyumolcs (1) | szegfubors (1) | szegfuszeg (3) | szent ivan firenze (1) | szerecsendio (5) | szezammag (3) | szilva (3) | szilvalekvar (1) | szojaszosz (3) | szoveg (1) | tarkony (1) | tea (1) | tej (16) | tejfol (6) | tejföl (1) | tejszin (16) | tejszinhab (2) | tengeri herkentyuk (4) | teszta (2) | tofu (1) | tojas (26) | tojasfeherje (3) | tojassargaja (6) | tonhal (3) | too many secrets (1) | toporto (1) | trappista (1) | turo (2) | tuzijatek (1) | uborka (3) | ujhagyma (3) | vaj (27) | vanilia (4) | vasarlas (1) | velo (1) | ver (1) | vese (1) | video (1) | vorosbor (2) | worldwalk (1) | zabpehely (3) | zeller (4) | zenzero (1) | zoldfuszerek (3) | zoldseg (1) | zselatin (5) | zsemlemorzsa (1) | zsir (3)

"mak" címke archívuma

Blogszülinapi máktorta

Írta: baba_ |2008. máj. 11. 23:32

Ezt is megértük. Ma lett 1 éves a konyhablogom :) Azért, hogy erre adtam a fejem, egészen pontosan három hölgyemény tehető felelőssé ;), mégpedig Mamma, kicsi Vú és Ildinkó. Az ő blogjaikat, és épp akkoriban a két első bloggerina háziasszonykodása alatt megrendezett VKF!-et látva határoztam el magam én is, hogy valami hasonlót fogok művelni. Nos, egyelőre nem minősítenék. Előbb egy rögtönzött statisztika eddig a pillanatig, ezt a posztot nem számolva:

Azt hiszem, számokban így lehetne kifejezni az elmúlt egy évet. Amúgy meg...azt hiszem, nem titok, mennyire nem vagyok elégedett, s ez hol blogszüneteltetésben, hol csak sima "poszttalanságban", hol pedig hisztiben nyilvánul meg, bár a hallgatásokba kissé a szakdolgozatok is közrejátszottak. 700 elolvasatlan feed vár az RSS-olvasómban :))
Egyébiránt: talán valóban nincsennek olyan lehetőségeim, mint másoknak. Talán csak a meglévő lehetőségeket nem tudom kellőképp kihasználni. Mondjuk anyagi függetlenség híján elég nehéz, mindennek ára van, a minőségi és változatos alapanyagoknak főleg. Elszoktam attól, hogy nincs pénzem, jó volt, míg volt munkám. A családom férfitagjaival sem egyszerű, anyu még nyitott lenne, de a fiúknál iszonyú lutri, ha bármi újat próbálok, mert ha nem nyeri el a tetszésüket, napokig morognak miatta... és egyszerűen nem lehet mindig minden nap annyifélét főzni. De azt hiszem, ezek csak kifogások, hogy magyarázzam a bizonyítványom. Nem vagyok én ehhez elég ügyes, és ennyi :) Így hát maradok az, ami mindig is voltam, egy indián aki énekel középszerű tucatgasztroblog. De köszönöm mindazoknak, akik néha idelátogatnak, hogy megteszik :)
 
Akkor ennyi fecsegés után jöjjön a máktorta. Nem vagyok túl jóban a mákkal, eddig nem igazán szerettem. De az utóbbi időben befészkelte magát a gondolataim közé, hogy én máktortát akarok sütni, s most kipróbáltam. Finom :) És kevés liszt kell bele. Az eredeti recept a Konyhalistáról származik, itt megtalálható.
 

Hozzávalók:

15 dkg vaj - 20 dkg porcukor - fél citrom reszelt héja - 2 cl rum - 1 késhegynyi só - 6 tojássargája - 6 tojásfehérje - 20 dkg mák - 5 dkg liszt - 3 dkg étkezesi keményítő (ha nincs, akkor további 3 dkg liszt)


Elkészítés:

Habosra keverjük a vajat a cukor 1/3-ával. Hozzáadjuk a rumot (ami nekünk nem volt, úgyhogy mi whiskey-t :) ) és a sót. Egyenként alaposan belekeverjük a tojások sárgáját. A maradék cukorral kemény habbá verjük a tojásfehérjéket. A mákot megdaráljuk, és gondosan belekeverjük a lisztet és az étkezési keményítőt.
A tojáshab 1/3-át a tojássárgás vajkrémhez keverjük. A maradékot a tetejére halmozzuk és megszórjuk a mák-liszt keverékkel. Kímeletesen, de alaposan simara, csomómentesre összedolgozzuk. Egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát, vagy egy őzgerinc vagy királytorta formát kivajazunk, megszórjuk kevés zsemlemorzsával és belesimítjuk a masszát. Mivel nekünk csak őzgerincünk van, így ezt használtuk. Kétfelé szedtük a tésztát, de felesleges volt az óvatosság, belefért volna egybe is, mert nem nőtt nagyra.

190 C-ra előmelegített sütőben 45-50 percig sütjük. Fogpiszkálót szúrunk a közepébe, es ha arra mar nem ragad tészta, akkor kész. 30 percig a formában pihentetjük, majd rácsra vagy deszkára borítjuk és kihűtjük.
Porcukorral megszórva vagy csokoládé öntettel leöntve, tejszinhabbal tálaljuk.

Változatok: Készíthetjük a tortát úgy is, hogy a tésztába finomra vágott cukrozott narancs- vagy citromhéjat, rumba áztatott mazsolat, vagy finomra reszelt csokoládét keverünk.

A csokoládés öntetet úgy készítettem, hogy vajat, kakaót, cukorot, egy kevés tejszínt összeforraltam. Adtam hozzá egy evőkanál balzsamecetet, így lett egy kis pikantériája, majd dobtam bele pár mentalevelet is. Meglepően jó lett.

 

máktorta

 

Kategóriák: sütemény , szöveg_szöveg | Címkék: balzsamecet , kakao , kemenyito , liszt , mak , porcukor , tejszin , tojas , vaj
A Főoldalra ajánlom | Eddig 9 komment érkezett »

VKF! X. - Gőzönfőtt

Írta: baba_ |2007. nov. 9. 22:30

Nos, azt hiszem, Lila Füge nekem is feladta a leckét ezzel a fordulóval. Igazából úgy gondolom, nincs jellegzetes, csak a családunkban öröklődő receptek, különleges szokásaink, nagy családi ebédek is ritkán voltak illetve vannak. Sokan a nagymama főztjét tartják az első lépésnek a főzési szenvedélyük felé. Nálam ez felemásan működik. Négyéves koromig éltünk anyai nagyszüleimnél, erről az időszakról nincsennek emlékeim, nagyanyám aztóta szinte nem is főzött, hordják neki az ebédet, hétvégente pedig mi vagy keresztanyuék visznek neki ételt. Apai nagymamám a szomszéd faluban élt, hozzá jártunk nyaralni, esetleg névnap-születésnapkor, búcsúkor ebédre. A menü általában húsleves volt, rántott hús és krumpli, befőtt. De ezek nem éppen a mi szájízünk szerint készültek. Mikor nyaraltunk, akkor sem akadtak nagy főzőcskék.

Azért eszembe jut egy-két dolog, például vajaskenyeret csak Gizimamánál ettem, vagy háztartási kekszet teába áztatva. Hmm... azért csak jönnek elő az emlékek :) Természetesen csak mamánál lehetett az, hogy reggelire és vacsorára is Orsi virsli legyen, és kilószám sütötte nekünk a krumplit: a cifrakrumplit és a chipset. Van az a hullámos burgonyareszelő, amin ha egyszer keresztbe, után hosszába húzzuk le a krumplit, lukacsos lesz. A chipshez pedig egyszerűen káposztareszelőn készítettük. Mama csinált sajtospogácsát, tapogatósat (fut még gázonsült, sajtos tallér és sajtos ostya néven is, ez lett volna az eredeti posztom, de DoctorPepper beelőzött :) ), piskótát és gyümölcstortát. De mivel ezek szinte minden hétvégén voltak, így valahogy nem érzem különlegesnek őket. Manapság mi is gyártjuk néha, ugyanúgy, vagy még jobban, mint az volt. Hát igen, az gyártás, rengeteg mennyiséget bekészítünk olyankor, aztán három ostyasütőn megy a móka :). Nagy családi befőzések is csak saját magunknak vannak, és a mi ízlésünknek szintén nem nagyon felelt meg az, ahogy nagymamám tette el a gyümölcsöt: néha túl édes, néha nem eléggé, esetleg túl sok fahéj... mi már csak olyan finnyásak vagyunk, hogy csak úgy jó, ahogy mi készítjük.

Nagynénémről, mamám testvéréről pedig inkább a süteményei jutnak eszembe, semmint a főztje. Ő készítette a világ legjobb tótkalácsát. Próbáltuk már mi is megsütni, de sosem lett eleg jó. Ezért nem is azt választottam témámul, pedig gondoltam rá, hogy ezzel emlékezek meg róla, de nem sikerült még kikísérletezni a tökéletes receptet és módot. Az, hogy én szeretek kotyvasztani, elsősorban annak tulajdonítom, hogy nagyon szeretek enni is, sajnos vagy nem sajnos. Az konkrétan, hogy faknalat kellet vegyek a kezembe, nem választás volt, illetve nem csak választás. Azt hiszem, már írtam róla, de nálunk természetes volt, hogy meg kell tanuljak ebédet tenni az asztalra, így véve ki a részem a családi munkából. Természetesen hogy ez néha milyen módon és minőségben sikerül, más kérdés ;) Szóval a legtöbbet főzés terén anyukámtól tanultam, és manapság már igyekszem meghaladni is. Egy olyan ételt választottam, amit egyedül csak ő készített eddig az életemben, ez a gőzönfőtt. Természetesen anyukám mellettem állt, míg csináltam, és diktált :)


Gőzönfőtt

Vagy inkább vízbenfőtt? Tulajdonképpen nem tudom, mi lenne a megfelelő kifejezés, mi így hívjuk.


Hozzávalók:gozonfott


Beleforgatáshoz: darált dió, darált mák, kakaópor, cukor

Elkészítés:

A tejben a cukorral és a sóval felfuttatjuk az élesztőt, egy tálba szitáljuk a lisztet, az életsztős tejjel összegyűrjuk, Lágy, enyhén ragacsos, rugalmas tésztát kell kapjunk. Ha esetleg saccperkábé mértük ki a hozzávalókat (ahogy én), nyugodtan adjunk hozzá még szükség szerint tejet vagy lisztet. Ha kész a tészta, meleg helyen egy órán át kelesztjük. Kiolajozunk egy lábos alját és oldalát, egy evőkanállal kiszaggatjuk a galuskákat. Mindet egyenként megkenjük olajjal, hogy ne ragadjanak össze, és szorosan egymás mellé pakoljuk. Az az ideális, ha van elég széles lábosunk, hogy ne kelljen egymásra rakni a tésztát, de nem baj, ha csak "emeletezve" tudjuk megoldani. Ha kész, féilg felöntjük vízzel majd rátesszük a fedőt, és kis-közepes lángon főzzük. Nem szabad felemelni a tetejét, hisz így fő a gőzben. Akkor jó, ha már elfőtt alóla az összes víz, és egy kicsit megsült az alja. És hogy ezt honnan tudjuk? Hát az illatából! ;) Míg ez elkészül, és nagyon unatkozunk, darálhatunk mákot és/vagy diót, ízlés szerint keverhetjük cukorral, de forgathatjuk egyenként a gőzönfőttet cukrozott kakaóporba is :)

Kategóriák: hagyományos , VKF | Címkék: dio , eleszto , gozonfott , kakao , liszt , mak , tej
A Főoldalra ajánlom | Eddig 2 komment érkezett »