2009. augusztusi bejegyzések
Tonhalas-paradicsomos sült tészta
Írta: baba_ |2009. aug. 2. 17:28
Na jólvan, nem vagyok egy Heidegger meg Bergson, ezt bárki beláthatja. Legfőképp én. Még jó, hogy velem lehet alkudni.
Az ételről: még a Cucina Moderna áprilisi számában volt valami hasonló, annak alapján csaptam a hasamra. Vagy talán pont ilyen. De mindegy, mert legalább készítés közben kiderült, hogy szegény kis tűzhelyünkön vagy a felső főzőlap megy, vagy az alsó sütő nem. Nem valami időtakarékos így a dolog, de ha valaki olyan szerencsés, hogy a sütőjét és a főzőlapot is tudja használni szinkronban, az úgy már mindjárt más.
Hozzávalók: 250 g tészta - 1 nagyobb doboz olajos tonhal - pár szem olajbogyó - 2 nagyobb paradicsom/ 4 kisebb/ 8 koktél ;) - sajt a tetejére - ízlés szerint só, bors, fokhagyma, friss bazsalikom
Elkészítés:
A tésztát enyhén sós vízben megfőzzük, de csak olyan al dentére. A sütőt előmelegítjük. Egy nagyobb tálban összekeverjük a tonhalat az olajjal együtt, a darabolt paradicsomot, olajbogyót, fűszereket és a leszűrt tésztát beleforgatjuk. Egy jénaiba öntjük, megszórjuk a tetejét reszelt sajttal, és betoljuk a sütőbe annyi időre, hogy a sajt megpiruljon.
Tényleg csak ennyi. És még jól is lehet vele rakni. Opcionálisan keverhetünk még bele mozzarellát. Vagy rá. A lehetőségek száma a fekvő nyolcas.
Kategóriák:
olasz
,
tészta
,
gyorsvacsora
,
egytál
|
Címkék:
bazsalikom
,
fokhagyma
,
olajbogyo
,
paradicsom
,
sajt
,
tonhal
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »
Akkor én most magammutogatok...
Írta: baba_ |2009. aug. 1. 13:28
Mielőtt belevágnám a fejszém a retrospektív feltárás kemény fájába - értsd: megpróbálok visszaemlékezni, mi a franc az a kaja a fotón, miből készült, a miből mennyit, és úgy egyáltalán?!- azt hiszem, az idei egyetlen nyaralásomról néhány (pontosan négy) kép. Öcsém meglátogatott, természetesen azon a hétvégén volt hideg és vihar a Balatonon, de aztán áthidaltuk a nehézségeket egy kis várnézegetéssel meg hegyremenetellel. Na ja, a várakat az esetek döntő többségében hegyre építették, ki is fejtettük egymásnak, hogy ez mekkora hülyeség: nem elég, hogy magasan van, még megközelíteni is nehéz, és különben is, ki az a marha, aki oda felcipeli azt a sok követ? Érthetetlen...
De azért jól éreztük magunkat, az égvilágon semmilyen gasztronómiai élménnyel nem lettem gazdagabb (ha csak azt nem számoljuk ide, hogy empirikus kutatásokkal kiderítettük, a várnézésben néha annyira megéhezik az ember, hogy hajlamos megenni a szendvicsét), viszont láttam szélkeréket közelről.
A képen két különböző vár-várrészlet-kilátás található, aki kitalálja, kap tőlem sütit.
Kategóriák:
szöveg_szöveg
|
Címkék:
nyaralas
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 10 komment érkezett »





